Nagyon izgalmas gasztrotitkokat rejt Tolna megye: megtudhatjuk, miért van tészta a dunai halászlében, hogy mit szállítottak a hazai csempészhajók, vagy hogy mi a szekszárdi mézeskalácsosok titka már vagy 200 éve. Kezdjünk is bele!
Magyar csempészhajók és Spenótfalva
Az 1950-es évek Dunaföldvárján járunk. Ebben az időszakban tiltott volt a spontán disznóvágás a magánházaknál, azaz engedély kellett hozzá, de vidéken persze megoldották - ki ne látta volna a Tanú című filmet?
A feldolgozott húst - kolbászt, sonkát, szalonnát - menetrend szerint induló hajókkal szállították Budapestre, melynek okán el is nevezték ezeket a járműveket kofahajóknak. A kosarakban szállított árut spenótlevelekkel takarták le, hogy a hatóságokat megtévesszék. Mivel a fővárosiak nagyon nehezen jutottak sertéshúshoz, meglehetősen nagy keletje volt dunaföldvári húsnak. A kofahajók rendszerint telepakolva indultak útnak.
A sok "spenótos kosár" miatt nevezték el Dunaföldvárt spenótfalvának.
Spenótfalva ma: Dunaföldvár fontos dunántúli közlekedési csomópont. Alig 90 km-re van Budapestről, itt találkozik a 6-os, a 61-es és az 52-es főút, és a városka hídja köti össze a Dunántúlt az Alfölddel. Ha erre járunk, álljunk meg néhány órára, csodáljuk meg a település 15. századi Csonka-tornyát, és a benne üzemelő Vármúzeumot és a Fafaragó Galériát. A várudvarban kapott helyett egy lélegzetelállító panorámájú étterem is, ahová érdemes betérni, mert hátha találunk az étlapon "spenótot".
A szekszárdi mézeskalácsosok titka
Se aroma, se színezék, se ízfokozó, se édesítőszer. És ennek ellenére, vagy talán éppen ezért fenséges
a szekszárdi márc, mely valójában egy mézalapú szörp, és a századelőn mézeskalácsosok készítették. Egy sajtár mézhez és két sajtár vízhez csillagánizst kevertek, amit aztán forrásig főztek. A hordókban tárolt szirupot aztán vízzel elegyítve, jéggel hűtve kínálták a búcsúkban és a vásárokban.
Szekszárd városcímere mézeskalácsból - Kép ©mezeskalacs.hu
A tökéletes szekszárdi márc receptje a 200 éves mézeskalács-készítő dinasztia, a Petrits család tulajdonában van. Olyan finomságokat készítenek belőle, mint a márcos limonádé, a karamellás tej, felnőtteknek a Márcos Vilmos, de kedvelt hozzávaló különféle ételek elkészítéséhez is.
Persze a mézeskalács is kihagyhatatlan Szekszárdon!
Úti tipp: A Petrits Mézeskalács Múzeumban megismerkedhetünk a mézeskalácsos mesterség történetével, gépeivel, eszközeivel. Megtanulhatjuk, hogyan készülnek a húzott és a csurgatott gyertyák, és akár ki is díszíthetjük saját mézeskalácsunkat, ha ahhoz van kedvünk!
A jó halászlé titka
Nincs Duna-parti város igazi dunai halból készült halászlé nélkül. Erre felé a halászlevet pontyból, sok hagymával, házi paprikával, tésztával készítik. Csak semmi passzírozás, kár lenne a kiváló minőségű alapanyagért! A tradicionális paksi és dunakömlődi halászlé csakis tésztával képzelhető el, amelynek oka a régmúltban keresendő. A molnárlegényeket, segédeket a fizetésen felül egy tányér étellel is el kellett látnia a vízimolnároknak. A legegyszerűbb megoldás az volt, ha a hallevesbe gyúrt tésztát is főztek, hiszen adott volt a hal és adott a liszt is.
Paks és Dunakömlőd ősidők óta verseng egymással, melyikük étele a finomabb. Igazság szerint a két halászlé édestestvér, egy a gyökerük. A kis különbség annyi, hogy a kömlődi halászlébe paradicsompüré is kerül.
Így teszteljük: Paks felé járva keressük fel a 6-os számú főút mellett mindkettőből kaphatunk ízelítőt. A Paksi Halászcsárda teraszáról még csodálatos kilátást is élvezhetünk a Duna kanyarulatára, a kömlődiek halászlevét pedig az inkább étterem jellegű, szép falfestésekkel díszített Dunakömlődi Halászcsárdában kóstolhatjuk meg. 
Paksi halászlé (fotó: Paks Város Önkormányzata)
A következő részben megtudhatjuk, mi az a csuszáscsibe vagy a bátai tejfölös lepény, mitől borsos a borsos kalács, vagy hogyan képzeljük el a káposztás kolbászt.
- Ez is érdekelhet -
