A Dráva mentén élőknek a térség fellendítése és a társadalmi-gazdasági lemaradás csökkentése érdekében a folyó jövőjével kapcsolatos elvárásait, javaslatait tartalmazza az az állásfoglalás, melyet ünnepélyes keretek között írtak alá Sellyén.

A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szervezésében a magyarországi partnerek több érdekegyeztető tanácskozás és szakterületi megbeszélés eredményeként jutottak közös nevezőre számos, korábban vitákat kiváltó kérdésben.

A folyószabályozás témájában megszületett javaslatok a medererózió, medersüllyedés megállítását helyezték előtérbe és kihangsúlyozták a tervezések összehangolásának szükségességét.  Az árvízvédelem kapcsán egy átfogó, a tájhasználat váltás iránti igényt is figyelembe vevő rendszer koncepciójának kidolgozását szorgalmazták.
A hajózás területén a horvát-magyar együttműködés erősítésének szükségességét vetették fel, a kijelölt közös drávai hajóút állapotának megvizsgálását, majd a fejlesztési lehetőségek kidolgozását. A horgászat-halászat eltérő magyar és horvát előírásainak egységesítését javasolták. A  Dráva és mellékágai elérhetőségének és a vízpart megközelíthetőségének biztosítását kérték, valamint a kisszerszámos halászat engedélyezését, mely a helyieknek megélhetést biztosíthat. Szükségesnek tartották a Dráva halfaunájának megőrzése érdekében egy átfogó tanulmány elkészítését.

A környezet és természetvédelem optimális biztosítása érdekében egy tájrekonstrukciós és egy tájhasználati terv kidolgozását tűzték ki feladatul. (A tájrekonstrukciós tervnek kell kijelölni azokat a fejlesztési igényeket és irányokat, melyek átgondolása, tervezése és fejlesztése szükségessé válik területi tervek, gazdálkodási tervek, művelési ágak, alkalmazott gazdálkodási technológiák vonatkozásában is.) Szorgalmazták a természeti környezet határon átnyúló használatáról és hasznosításáról szóló területrendezési terv elkészítését is az összes érintett szakma részvételével, térképekkel, ajánlásokkal intézkedési tervvel. A mezőgazdasági termelés, mint húzó gazdasági tevékenység és a feldolgozóipari háttérrendszer kialakításának támogatását fontosnak tartották.

Javasolták egy munkacsoport létrehozását a tájszerkezet helyreállítását célzó projektek kidolgozására. (Ilyen pl. a „Zöld-pont” rendszer bevezetési feltételeinek vizsgálata és a támogatási rendszer kidolgozása, illetve egy tájhasználat-váltási terv elkészítése, valamint a terület alapú támogatásnak a Zöld-pont rendszerrel való felváltása.)
Javasolták a vízgazdálkodási kerettervek, vízgyűjtő-gazdálkodási tervek, illetve vízgyűjtő-fejlesztési tervek kidolgozását is a vízgyűjtőn elhelyezkedő többi ország elképzeléseinek figyelembe vételével.

A turizmust illetően egyetértettek abban, hogy a térség általános társadalmi- gazdasági fejlődésének alapjait kell megteremteni ahhoz, hogy egy működő és versenyképes turisztikai fogadási rendszer alakulhasson ki. Szükséges a helyi szereplőket összefogó, a turisztikai fogadást és a népszerűsítést kezelő, a lakosságot képzésekkel, szemléletformálással támogató szakmai koordináció megteremtése. A szelíd turizmus, kiemelten a kerékpáros és a falusi turizmus, valamint az örökség turizmust tartották a kívánatos turisztikai irányoknak, a terület értékeinek megőrzése, helyreállítása, elérhetőségének biztosítása, és a turisztikai háttér infrastruktúra megteremtése mellett.

A szakmai és ágazati fejlesztések, szabályozások sikere érdekében kihangsúlyozták a helyi igények és vélemények figyelembe vételének, a területek közötti eltérések kezelésének, ugyanakkor a határokon átnyúló léptékben való gondolkodás fontosságát.
A résztvevők egyetértettek abban is, hogy lobbi tevékenységre volna szükség ahhoz, hogy a Dráva korridort kiemelt tervezési területté nyilvánítsák.

További információ: Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Burián Alajos projekt menedzser,  (T.: 72 506 313, burian.alajos@ddvizig.hu)