A lelkes utazó kalandvágyát nem hűti a hideg idő, a "zimankó" beálltával is megannyi csodát rejt a dél-dunántúli régió. Sorozatunk utolsó előtti állomásán vidékünk egyik talán legvadregényesebb tájára, a Mecsek-Hegyhátra látogattunk el.

Az ismeretlen felfedezésére éhes társaság túrájának első állomásán, Pécsváradon, a hajdani bencés monostorban a vár kapitánya, Gászné Bősz Bernadett nemcsak forró Mecsek Teával (bevallom jól is jött, hiszen reggel csupán 8 fokot mutatott a hőmérő) és levendulás keksszel, hanem megannyi titokkal, legendával és érdekes történettel várta a csapatot.

Pécsváradi fűszerkert háttérben a monostori épülettel

A pécsváradi monostor, mint apátság  Szent István korától egészen a török időkig az egyik legjelentősebb bencés rendház, vezetője, a mindenkori apát jelentős közjogi méltóság volt; számos vezető közülük pápai megbízatást is kapott.  Az egyik legismertebb talán, a pécsváradi Asztrik apát (később esztergomi, majd kalocsai érsek), aki 1000-ben Rómából elhozta a Szent Koronát első királyunk számára. A korona hiteles másolata (az eredetit az Országházban tekinthetjük meg) széles e vidéken csak itt látható. 
A "magyar gyógyászat és gyógyszerészet bölcsőjében" - igen ez is Pécsvárad - ma a látogatók testközelből megismerkedhetnek a gyógyító növényekkel, hiszen azokat a vár kertjében megérinthetik, megszagolhatják, majd az Ispotályban megkóstolhatják tea formájában, vagy akár az Illatkamrában is élvezhetik jótékony hatásukat szárított és friss növények, valamint illóolajok segítségével.
Az idelátogató családokat és párokat tengernyi program várja az Élményvárban: kalandhétvégék, ahol a kislányok hercegnővé, a kisfiúk lovagokká válhatnak, koncertek, táncházak és színházi esték, a gasztrokibiceket pedig határtalan lakomák; a különleges vigasságoknak se szeri se száma.

Püspökszentlászló kastély (fotó: Sáfrány Szilvia)

A bencésekről szólva...van a Mecsekben, a Zengő lábánál egy mesébe illően gyönyörű kis üdülőfalu, Püspökszentlászló.
Az eredetileg szerzetes rendháznak szánt épület (lakták a ferencesek, a minoriták, a bencések, a pálosok és az orsolyiták is) a 18. században püspöki nyaralóhellyé vált és gyönyörű barokk templomot kapott. 
A kastélyt arborétum veszi körül. A természetvédelmi területen ma nyolcvannégy fa- és cserjefajta található itt a világ minden részéből. A tájat minden tavasszal belengi a hegy gerincén élő bánáti bazsarózsa utánozhatatlan illata; a növényt megismerő túrák is innen, az arborétumból indulnak.

A hosszúhetényi Almalomb (fotó forrása: etterem.hu)

A hosszúhetényi patak mentén egykor több, mint egy tucat vízimalom állt az itt lakók szolgálatában. Mára egy malom maradt talpon e vidéken, az Almalomb, ahol egy kitűnő és különleges ételeket kínáló étterem talált otthonra a 19. századi környezetben.
Ha csak egy házi limonádéra vágynánk, akkor is érdemes betérni ide: a malom udvarán levendula és fűszernövények lenyűgöző illatkavalkádja, kies, fákkal tűzdelt liget, kis patak, az egykori istálló épülete és a malom kínál kihagyhatatlan látnivalót; mintha múzeumban járnánk, hiszen a két malomkerék (ugyan elektromos meghajtással, de...) ma is működik.

Illatszoba a sikondai szállodában (fotó forrása: totok.hu)

Még mindig a Mecsek-Hegyháton járunk. Hazánk egyik legtisztább levegőjű településén, Sikondán néhány éve illatszálloda nyílt, ahol vanília, menta, levendula és mandula aromája járja át a szobákat, zöld tea illata lengi be a házat, és ezek az illatok és ízek a szálloda menüjében és a gyógykezelésekben is vissza-visszatérnek.

Jó tudni! Hazánkban a sikondai völgyben a legmagasabb a negatív ionok koncentrációja, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a levegőben található elektromos töltésű részecskék lekötik és eltávolítják a körülöttünk található szennyezőanyagokat, valamint regeneráló hatással vannak légző- és idegrendszerünkre.

Magyarhertelendi Termálfürdő (fotó forrása: termalfurdo.hu)

Éreztük, megfogtuk, megkóstoltuk; már csak a bőrünkkel történő érintkezés hiányzik a teljes illatélményhez.

A magyar szaunakultúra bölcsőjében, Magyarhertelenden, ahol az egy négyzetméterre eső szauna-világbajnokok száma minden bizonnyal a legmagasabb, találjuk Dél-Dunántúl legnagyobb szaunaparkját profi szaunamesterekkel.
A "feltöltődés" után akár még órákat eltölthetünk a különleges termálfürdőben, ahol a harmonikus, természetes anyagokat és formákat alkalmazó, Hundertwasser stílusát idéző építészeti megoldások rabul ejtik az embert. 

Illatútra fel, irány a Mecsek-Hegyhát!

Rafa-Gyovai Dániel

Amikor az embert turisztikai szakmai kirándulásra hívják Pécsre, akkor általában egy legyintéssel egybekötött sóhajtással elintézi, mondván: "annyiszor voltam már ott, mit tud még nekem adni?" Balga módon én is ezt tettem. Hiba volt!

Pécs alatti pincerendszer (fotó: Furák Zoltán)

A nemrégiben átadott gyönyörű pécsi Tourinform Iroda megtekintése és vendéglátóink köszöntő szavai után után egyből a sűrűjébe illetve a mélybe csöppentünk. Városnyi méretű pincerendszer "rejtőzködik" Pécs alatt. Kis társaságunk ennek részét fedezhette fel Gábor Olivér régész, valamint a PÉTÁV két munkatársa segítségével. Kanyargós utakon, szűk folyosókon kalandoztunk, feltérképezve a Széchenyi tér és környéke föld alatti "lenyomatát". A több száz év alatt kiépülő pécsi pincék a XX. századra összeépültek. Így alakult ki a város alatt ma is rejtőzködő pincerendszer.

Jó tudni! A pincerendszer nagy része nem látogatható. Aki mégis meg szeretné ismerni, annak azért van néhány lehetőség: a Káptalan utca és a Janus Pannonius utca között húzódó egykori bortároló pincerendszer átépítésével és berendezésével készült el a 400 méter hosszú, 1050 m2 területű Mecseki Földalatti Bányászati Kiállítás. A Pezsgőház Étteremben pincelátogatásra is biztosítanak lehetőséget, bemutatva a Pezsgőház és a labirintus történetét, valamint a különböző pezsgőkészítési eljárásokat.

Pécsen segway-jel is közlekedhetünk (fotó: Furák Zoltán)

Második állomásunk a Central Wakeboard Park volt, amelynek 5 oszlopos pályája egyszerre 7 fő vontatását
teszi lehetővé, gyakorló pályája pedig a kezdőket segíti az alapok gyors elsajátításában. A tavat övező szabadidőparkban futópálya, strandröplabda és strandfoci pálya, szabadtéri konditerem, játszótér várja a sportolni vágyókat. A Wakeboard Park bemutatkozását követően a pécsi Segway csapat közreműködésével kipróbálhattuk az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő különleges közlekedési eszközt.

Ebédünket a Színes Gyöngyök Egyesület által fenntartott étteremben fogyasztottuk el. A Kóstolda Lakásétterem egy különleges vállalkozás, melynek célja a cigányság szokásainak, értékeinek megismertetése a nem cigány lakossággal. Gasztronómiai kirándulásra invitálják a más kultúrák iránt nyitott érdeklődőket, hogy egy tradicionális cigány ebéd vagy vacsora elfogyasztása közben az előítéletek helyét észrevétlenül bizalom és elfogadás vegye át.

A Pécsi Állatkert kedvence: Bonifác (fotó: Furák Zoltán)

Ebéd után megnéztük hogy ebédelnek a nagyvadak a Mecsek oldalban. 2016. májusában, 2 évig tartó felújítás után nyitotta újra kapuit a pécsi Állatkert az érdeklődő állatbarát nagyközönség előtt. Népszerűségét jelzi, hogy a nyitás óta eltelt időszak alatt látogatottsága elérte a százezer főt. A felújítás során új fogadóépület épült, melyben helyet kapott a Belvárosból felköltöző Terrárium is, új kifutók létesültek, fóka-showk megrendezésére alkalmas nézőtér került kialakításra, új fajokkal bővült az állatállomány.

Szakmai napunkat a Pécsi Püspökség vendégeiként zártuk. Felújítást követően 2015 nyarától rendszeresen induló vezetett séták keretében járhatják be a látogatók a Püspöki Palota szalonjait és dolgozószobáit, és nyerhetnek bepillantást a különböző korokból származó bútorokkal és kiegészítőkkel berendezett enteriőrökbe.

TIPP! A látogatók semmiképp se hagyják ki a Székesegyház dél-keleti tornyát! Bár a meredeken felfelé ívelő lépcsőfokok kicsit embert próbálóak, a hihetetlen panoráma kárpótolja a megfáradt turistát.

Pécsi study-tourunk végén szakmai beszélgetést folytatunk a Püspökség munkatársaival.

Pécset nem lehet elintézni egy legyintéssel egybekötött sóhajtással. A sokadik találkozás alkalmával is tud újat mutatni. Titkos pincerendszerek, évszázadokon át világi emberek elől elzárt egyházi épületek, különleges gasztronómiai élmények. Felejthetetlen napunk volt. Legyen Önnek is!

Úti beszámoló vendégbloggerünk, Rafa-Gyovai Dániel tollából...

Csodálatos késő őszi nap reggelén érkeztünk a Szigetvári Várhoz, ahol elsőként Rajczi Román a Szinergia Egyesület munkaszervezeti vezetője mesélt nekünk Szigetvár és környéke kézműves alkotóiról és termékeikről, valamint az egyesület működéséről. A 2008-ban alakult egyesület fő célja a helyi termékek előállításának és piacra jutásának támogatása.

Kiállítás a várban (fotó: Rafa-Gyovai Dániel)

Ezután személyesen a vár kapitánya, Lebedy János köszöntötte a társaságot. Természetesen ismertette a nemrégiben Nemzeti emlékhellyé avatott vár történetét, és Zrínyiék 450 évvel ezelőtt végrehajtott hőstettét. Megdöbbentő volt megtudni, hogy - az általam ismert verzióval szemben - volt néhány túlélője a várból kirohanó csapatoknak. Kit gyermeknek néztek, kit elfogtak váltságdíjat remélve, kit pedig volt rabja védett meg. A kapitány úr mesélt a várban fennmaradt dzsámi állagmegóvásáról és autentikus renoválásáról.

Szigetvári hős vitézek (fotó: Rafa-Gyovai Dániel)

Ezt követően szó szerint a középkorba csöppentünk. Először ruha- és fegyverbemutatót tartottak a vár vitézei ágyúlövés kíséretében, majd lovas-madaras bemutató következett. A bátrabb látogatók felülhettek a lovakra és kipróbálhatták milyen volt a középkori viselet.

Ezután elindultunk a környék egyik legnépszerűbb vendéglőjébe, Botykapeterdre, ahol - a finom falatok mellett - Szigetvár polgármestere, Dr. Vass Péter várt minket. Oda felé menet útba ejtettük a Szigetvári Gyógyfürdőt.

TIPP: Szigetváron járva mindenképp kóstoljuk meg a jubileum tiszteletére palackozott Zrínyi vére és Szulejmán könnye fantázianevű borokat.

Ebéd után folytattuk utunkat egy rendkívül érdekes helyre. Először azt hittük, hogy borkóstoló vár ránk, de ennél sokkal nagyobb élményben volt részünk. A várostól néhány km-re található hétvégi telkeken lévő szőlőtőkék és gyümölcsfák közt különleges ásatás folyik. Hancz Erika ásatásvezető régész, türkológus előadásában betekintést nyerhettünk a Szulejmán- türbe kutatás részleteibe. 2016 tavaszán-nyarán a Zrínyi-Szulejmán Kutatócsoport feltárta a közvetlenül a türbe mellett található, Szulejmán tiszteletére épített dzsámi maradványait, illetve a dzsámit U alakban közrefogó derviskolostor északi szárnyát is.

Jó tudni! Az ásatási terület jelen pillanatban magánterület, így nem látogatható. A nyár folyamán többször tartottak nyílt napot, de ősszel szakszerűen "téliesítik", azaz visszatemetik a feltárt területet.

Folytatva utunkat látogatást tettünk az 1994-ben átadott, és idén felújított Magyar-Török Barátság Parkban, ahol a 450 évvel ezelőtti várostrom két ellenséges hadvezére egymás mellett várja a látogatókat, hirdetvén a két nép között azóta megköttetett békét.

"Malaca van" a Bükkösdi Ökoparknak (fotó: Rafa-Gyovai Dániel)

A napot a Bükkösdi Ökoparkban fejeztük be. Itt lovaskocsikázás után gyalog jártuk be a terület jelentős részét. Különleges házi- és vadonélő állatokkal találkoztunk, valamint csapatépítő jelleggel szalmabálát görgettünk. 

Szigetvár és környéke egy csodálatos, rejtett kincsekkel teli része Baranya megyének. Mindenképp megér egy kirándulást!

"Ha sürün tölt a szegszárdi,
Hát ne bánja senki se!
Mert hazája színeivel
Honszerelmét szíjja be!"

Mi mással is kezdhetnénk virtuális túránkat, mint Garay János, szekszárdi költő bordalával...

A Garay ÉlményPince illatkapszulái (fotó: Sáfrány Szilvia)

Szekszárdon valóban (szinte) minden a borról szól. Az ország legkevesebb lakosú megyeszékhelyének szívében fekszik a néhány éve új életre kelt Garay ÉlményPince. Az egyedülálló hangulatú, középkorban épült pincerendszer látogatása során egy pohár zamatos szekszárdi borral a kezünkben megismerhetjük a bor útját a szőlő ültetésétől az isteni nedű pohárba kerüléséig 67 tablón keresztül.
Végre megtudhatjuk, mit kell az avatatlan borkóstolónak éreznie egy-egy pohár bor ízlelése során - mégpedig speciális illatkapszulák segítségével, melyekből a borokra jellemző egyedi illatok sokkal intenzívebben érzékelhetők.
S ha eddig nem lettünk volna vele tisztában, a gasztrokerék támogatásával itt megtanulhatjuk, melyik ételhez melyik szekszárdi borfajta illik a leginkább.

Kenuzás a Sió-csatornán (fotó: Sáfrány Szilvia)

A különleges élmény után jöhet egy kis aktív kaland; irány a palánki híd, vízre szállhat a csapat! 
A Sió környezete Natura 2000 területek közelében halad, és csodálatos látnivalókat tartogat. Egyedülálló madár- és növényvilág tárul a túrázók szeme elé, és ha szerencsénk van, egy-egy fekete gólyát, vagy réti sast is megfigyelhetünk utunk során. A csatornán nem képtelenség vízfolyással szemben sem evezni, lévén, hogy a sodrás sebessége 0,5-4 kilométer óránként; azaz a kenuzás a kezdőknek is tökéletes, hiszen olyan a víz, mintha állna. 

A Guiness-rekorder szarvasbika élethű mása (fotó: Sáfrány Szilvia)

A borvidéki túra következő állomása Szálka. Az üdülőfalu mellett a Szekszárdi-dombság leghosszabb völgyének elzárásával jött létre a víztározó, a falubeliek legnagyobb örömére. A települést körbeölelő erdő leghíresebb lakója minden bizonnyal az a szarvasbika volt, amelyet 1891-ben lőttek, és amelyik 14,5 kg-os (!) agancsával hosszú ideig világrekorder volt. Talán ma is itt bújik meg a csúcs következő várományosa...
De nemcsak ezért érdemes ide jönni! A falu közepén gasztrokulturális missziót vállalva nyílt meg az az étterem, ahol a hagyományos sárközi és dunai sváb ételeket szekszárdi fiatal borászok kézműves boraival kínálják, melyek a helyi termék sarokban egyébként meg is vásárolhatók.

Sárközi Babamúzeum (fotó: szeki.hu)

Szekszárd látogatóinak kihagyhatatlan program a decsi Babamúzeum és a Sárközi Tájház. Mindent, amit tudni illik és kell a Sárközről, az őslakosok életéről a születéstől az elmúlásig, a mirtusztól és bíbortól kezdve, a tejfölös kerek kalácson keresztül, a tikverőig; megtudhatjuk Pál Bözsi nénitől és "gyöngyfűző" Zsuzsa nénitől olyan előadásban, amelynél szebbet, ízesebbet garantáltan nem hallhatunk széles e vidéken (korábban ITT írtunk róla).

Kihagyhatatlan a borvidéki túra (fotó: facebook: Land Szekszárd)

A nap csúcspontja - a sok-sok csúcspont között - egy terepjárós extrém borvidék túra egy nyolcszemélyes, turisták számára átalakított Land Rover-rel. A túra soán bejárhatjuk a legnevesebb szekszárdi borászok - Bodri, Fritz, Mészáros, Takler (szigorúan abc-sorrendben) - szőlőültetvényeit a híres lösz szurdikok között. A hab a torán pedig, hogy a kalandhoz olyan kísérőt kapunk, akinek egész szíve és lelke a Szekszárdi borvidéké és a Sárközé. 

Jó tudni! A szurdik sajátos szekszárdi tájszó, a löszmélyutat, löszszakadékot, löszszurdokot nevezték így. Szekszárd környékén Európában egyedülállóan magas számban fordulnak elő.
A löszfelszín az emberi tevékenység és a lefolyó csapadék hatására löszmélyutakká alakul. Óriási esőzések alkalmával függőleges, meredek falú utak V-keresztmetszetű löszszakadékok is keletkeznek. A löszszakadékok különlegessége, hogy a benne időszakosan lefolyó víz a mai napig formálja, alakítja. 

Panoráma a a Maus-kápolnától (fotó: szalka.hu)

A nap végén pedig nincs is más hátra, mint hogy megálljunk a szálkai Maus-kápolnánál. A kis kápolna azon a ponton áll, ahol a Szekszárdi-dombság a Sárközzel találkozik. Felejthetetlen kilátás nyílik az egész Duna-mentére; tiszta idő esetén akár Kalocsáig elláthatunk.

Hét ágra süt a nap, amikor egy augusztus végi reggelen Orfűre érkezünk. Nyoma sincs még annak, hogy búcsúzni készülne a nyár; madárcsicsergés, patakcsobogás és egyedülálló hangulat fogad minket az Orfűi Malommúzeum vadonatúj látogatóközpontjában.

Orfűi Malommúzeum (fotó: Orfűi Turisztikai Egyesület)

Baranya megye az elmúlt századokban a malmok kincsestára volt. 1876-ban még több, mint 680 malom (!) működött szerte a vidéken. A háborúk, majd az államosítás azonban az ipar eme nemes vívmányait sem kímélték, mára szinte eltűntek a világból. 
Az elmúlt néhány évben Orfűn azonban, hála a "malmok orfűi szerelmeseinek", újra életre hívták a csodálatos szerkezetek világát, és így mára egy vízimalom, egy egykoron lóhajtásos szárazmalom és olajütő, valamint egy papírmalom működését ismerheti meg a látogató. És ezek az épületek nemcsak "kiállítási tárgyak". Az udvari kemencében egész évben kézzel dagasztott kenyerek sülnek; a papírmalomban merített papír készül, és a tervek szerint a vízimalom is hamarosan újra őröl majd.

Az orfűi völgy legbővebb vizű karsztforrása a Vízfő-forrás, amely innen alig néhány száz méterre fekszik. A fokozottan védett Vízfő-barlangban található forrás a tórendszer egyik legfőbb táplálója; egykor Orfű és Komló teljes lakosságát ellátta ivóvízzel.  Az itt álló műemlék forrásház a közelmúltban elhunyt Csete György, Kossuth-díjas és Nemzet Művésze címmel kitüntetett építész munkája.
Emlékszünk? Az ő nevéhez fűződnek a paksi tulipános házak is >>>

Vízfő Forrásház (fotó: Orfűi Turisztikai Egyesület)

Az épület felső, kúp alakú szintje egykor barlangkutatók szállásául szolgált, csodálatos kilátással az éjszakai csillagos égboltra.
Ennél több csillagot már csak a Zselici Csillagparkban látni... >>> 

Az egyszerű, de annál praktikusabb tábori szoba a mai napig őrzi a '70-es évek építészeti jegyeit. Igazi retro élmény, nézzük meg mindenképpen! Lefelé haladva a földszinten egy kis kiállítást tekinthetünk meg a barlangkutatás során használt használt eszközökről - kötelek, létrák, barlangász ruha, kobak, fejlámpa - , és ha szerencsénk van, egy-egy denevér is felbukkan a misztikus környezetben. 

Jó tudni! Vezetőnk - Lukáts Lilla, a Mecsek Háza turisztikai programvezetője - minden félelmet eloszlatott bennünk a denevérekkel kapcsolatban, miszerint azok rászállnak és belegabalyodnak a lányok, asszonyok kibontott hajába. A kis emlősök ugyanis ultrahang segítségével tájékozódnak, még véletlenül sem mennek neki az embernek. Maximum a régmúltban történhetett ilyesmi, amikor az úriasszonyok parókája alatt egész tetűkolóniák éltek; szegény denevér pedig csak enni akart...

Ha mindezek után kedvet kaptunk egy jó kis adrenalinnövelő kalandhoz, látogassunk el az innen alig 150 méternyire fekvő Mecsek Házába, ahonnan egy felejthetetlen, extrém barlangi túrát tehetünk a Trió-barlangba csillogó cseppkövek között haladva, olykor kúszva-mászva.

Mélyből a magasba! Visszatérve a malommúzeum teraszára, egy kellemesen hűs Toplica szóda társaságában (helyi termék a Mecsek tiszta forrásából) szívesen élveznénk még a nap melegét, ám az ismeretekre éhes, lelkes turistát tudásvágya egészen a Balázs-hegyi kilátóig hajtja...

Pécsi-tó látványa a kilátóból (fotó: Horváth Márton)

A négyszintes kilátót megmászva lenyűgöző látvány tárul a szemünk elé. 
A hatvanas évek elején a Mecsek oldalából folyó karsztvizet egy völgyzáró gáttal felfogva felszíni víztározót hoztak létre az orfűi völgyben. Így jött létre néhány év alatt a 4 tóból álló tórendszer (a keletkezés sorrendjében - Orfűi-tó, Pécsi-tó, Hermann Ottó-tó, Kovácsszénájai-tó), s az eredetileg 5 faluból álló - Orfű, Mecsekrákos, Tekeres, Bános, Mecsekszakál - üdülőparadicsom a pécsiek, s ma már mindannyiunk örömére. 

Egy igazi gasztronómiai élményt jelentő ebédet követően, amelyet a Muskátli Vendéglőben fogyasztott el nagy élvezettel a csapat, következhetnek vízparti örömök.

TIPP: A Muskátli Vendéglőben járva ki ne hagyjuk a tulajdonos, Erika csipkelekváros, gesztenyehabos almás pitéjét. Garantálom, életükben ennél finomabb almás pitét még nem ettek!

Orfűi modellvitorlások (fotó: Horváth Márton)

Orfűn a "csepptől a csobbanásig" mindent megtalálható. A falunak van szabad strandja, ellenőrzött vízminőségű nyílt vízi fizetős strandja, sőt a nyári szezonban üzemelő aquaparkja is.
Lehet horgászni, bérelhetünk vízibiciklit, kenut, kajakot, csónakot, nagyobb társaságok a sárkányhajózást is kipróbálhatják.

És ez még nem minden! Orfű a hazai modellvitorlázás fellegvára! Itt megtalálható  mind az öt hazai modellvitorlás hajóosztály, az 55 centiméteres hajótól egészen a másfél méteresig! Nem véletlen, hogy 2017-ben hazánk rendezi a modellvitorlázók világbajnokságát Orfűn, ahová 36 országból várnak résztvevőket!

Egy forró nyári nap vízparti órái után, ha kellemes hűvösre vágyunk (nem légkondicionált szobába), irány Abaliget! 

Abaligeti cseppkőbarlang (fotó: Gergely Tibor)

Magyarország harmadik leglátogatottabb barlangja az Abaligeti-cseppkőbarlang egy olyan nevezetesség, amit életében legalább egyszer mindenkinek látnia kell. A 466 méteres főágat az óránként induló barlangi túravezetés keretében járhatjuk be. 
A vezetett túrán a barlang keletkezezésének és a mai napig tartó folyamatos formálódásának története mellett mindent megtudhatunk az itt telelő denevérekről és a barlang gyógyhatásáról is. A fél kilométeres túra telis-tele van különleges képződményekkel és hozzájuk kapcsolódó legendákkal.
Így az is kiderül, mi történik a hűtlen túrázóval, ha elmegy a "Lebegő kő" alatt; melyik az a kőtömb, amelyik éppen a múlt héten esett le; miért a túravezető az első befelé menet és az utolsó kifelé jövet (pláne hölgycsoportnál); és ha már kellőképpen fáj a hasunk a nevetéstől, a túra végén olyan gregorián éneket hallhatunk tőle, hogy eláll a szavunk. Ezek után minden bizonnyal telve jókedvvel és egy hihetetlen "koncertélménnyel" hagyjuk el a föld alatti világot.

Orfűn egy nap biztosan nem elég! Mindenképpen látni kell még a Kemencés Udvart és Tájházat a Medvehagyma szobával, a wellness-ligetet, és az EDEN-szigetet, és persze nem hagyhatjuk ki a Medvehagyma Házat sem! 

Fotó: Horváth Márton

Hogy ez meg mi? Látogassanak el a Medvehagyma Házba és egy csapatépítő játék keretében, a Nyugat-Mecsek természeti értékeinek megismerése mellett, ezt is megtudhatják...

Harkány, Siklós, Villány....minden bizonnyal mindenki számára ismerősen hangzanak a településnevek; mindenki ismeri őket. Hiszen ki nem hallott volna már ebben az országban a Harkányi Gyógyfürdőről, a villányi vörösborokról, és ki ne járt volna osztálykirándulás alkalmával legalább egyszer a siklósi várban?

Kis csapatunk is talán hasonló gondolatokkal kelt útra régiós utazásunk egyik következő állomására, Baranya megye egyik legdélebbi pontjára. 

Hogy a kirándulást mindjárt valami újdonsággal kezdjük, túránkat a szaporcai Ős-Dráva Látogatóközpont  (korábban ITT írtunk róla részletesen) bejárásával indítottuk.

Lenyűgöző panoráma a látogatóközpont kilátójából (fotó: Sáfrány Szilvia)

 Az "Év ökoturisztikai látogatóközpontja 2015"-díjas Ős-Dráva Látogatóközpont varázslatos hely. Az impozáns fogadócsarnokból első utunk a kiállítótérbe vezet. Az izgalmas gyűjtemény egyik talán legérdekesebb része az interaktív szakácskönyv. A képernyőt nyomkodva, ha kiválasztottuk a nekünk tetsző alapanyagot, és azt a tányérra tesszük, máris megnyílik a megsárgult, ormánsági receptfüzet és számtalan étel között válogathatunk. 
A kilátó sem semmi!  Innen letekintve rögvest "petőfis-alföldes" hangulatba kerül a látogató, ahogy elképedve nézi az alatta elterülő "tengersík" Ormánságot. Rögtön kedvet is kapunk az innen kb. 600 méter távolságra fekvő, régi magyar háziállatokkal "felszerelt" major  megtekintésére. Itt ismerhetőek meg azok a ma már ritkán látható állatok, amelyek őseink mindennapi megélhetését segítették egykor. 

De az idő szalad, máris indulunk tovább.

Bizton állíthatom, nincs még egy ilyen gyönyörű természeti  környezetben, mégis nyüzsgő kisváros közepén álló fürdő, mint a közel tizennégy hektáron elterülő, többszáz éves fák ölelésében fekvő Harkányi Gyógyfürdő. 

Harkányfürdő gyermekmedencéje (fotó: Harkányi Turisztikai Egyesület)

S hogy miért pont ezt a fürdőt válasszuk hazánk több, mint kétszáz fürdője közül? Mert ez nem egy szokványos "tucatfürdő". Itt hagyománya van a fürdőzésnek (története 1824-ben indult, amikor a területen dolgozó munkások először megtapasztalhatták a kénes melegvíz gyógyító hatását). Mert a Zsolnay eosin-kutak elegánssá, páratlan hangulatúvá teszik a környezetet. Mert a gyógyvíz páratlan gyógyító hatásán kívül, az itt dolgozók szakértelme és kedvessége felülmúlhatatlan,  és mert nem utolsó sorban az egyik legkedvezőbb ár-értékarányú fürdő az országban, ahol a gyógyítás mellett, egyre nagyobb hangsúlyt kap a kisgyermekes családok és a fiatalok kiszolgálása: a zöldövezetben, a fürdő sportpályáinak közvetlen közelében nemrégiben kialakított csúszdapark hét különböző csúszdaelemmel és dunai homokkal feltöltött környezettel várja a vendégeket.

"És akkor jött a Tenkes kapitánya..." no nem egészen, kis csapatunk indult tovább Siklósra.

Siklós vára az ország egyik legépebben fennmaradt történelmi emléke. Egy olyan hely, amit mindenkinek látni kell.

Siklósi várudvar (fotó: Sáfrány Szilvia)

Az utóbbi néhány évben többfordulós rekonstrukción esett át és teljesen megújult a vár. Ma az erődítményen belül mintegy 15 kiállítás várja a látogatókat. A vezetett túra során olyan, a közelmúltban, a felújítás során talált kincsekkel találkozhatunk, mint a gótikus kápolna egykori díszéül szolgáló Fájdalmas Krisztus dombormű, amelynek még a török uralom alatt veszett nyoma, amikor a várkápolnát dzsámivá alakították át. Az átépítők (minden bizonnyal keresztény emberek) olyan kegyelettel és gondossággal építették be a falba, hogy az szinte teljes épségben került elő 2014-ben. Ilyen és ehhez hasonlatos értékekkel találkozhatunk, ha az elengedhetetlen szakértői vezetés keretében szánunk egy kis időt rá, és bejárjuk a vár minden rejtett zugát.

Ha ki kellene neveznünk a magyarországi bor fővárosát, akkor egészen biztosan Villány lenne az. Nemcsak azért, mert innen indult 1994-ben az ország első borútja, a Villány-Siklósi Borút,  hanem mert vezető szerepét a mai napig betölti.

Bock-kápolna (fotó: bock.hu)

Hiszen azóta is minden évben egyre több és több vendég keresi fel a borvidéket, akik kizárólag minőségi, színvonalas és folyamatosan megújuló szolgáltatásokkal találkoznak; gondoljunk csak az egyedülálló sky spa-val rendelkező Crocus Gere Borhotelre, vagy a különleges, felszentelt kápolnát magáénak tudható Bock Pincészetre.

Bárhová induljunk a borvidéken, egészen biztosak lehetünk benne, hogy különleges élményben lesz részünk, és nemcsak a kitűnő borok miatt. Olyan titkokkal ismerkedhetünk meg, mint például hogy a tölgyfa melyik részéből érdemes a barrique hordókat készíteni, miért csak 2-3 alkalommal használnak a csúcspincészetek egy-egy ilyen hordót, vagy hogy mi a Villányi Franc titka, és mit jelent a szlogen, "100% franc, 100% Villány". 

Harkány, Siklós, Villány.... biztosan eléggé ismerjük őket? Ha ezek után úgy tűnik mégsem, induljunk hát el, és tegyünk egy túrát a Villányi borvidéken!

Paksról a legtöbb magyar embernek az Atomerőmű jut eszébe. De vajon mit mondanak a következő nevek: Szentlélek templom, Agricum, Sárgödör tér? A csodálatos györkönyi pincefaluról hallottak már? A következő beszámolóban e különleges gyöngyszemekből kapunk egy kis ízelítőt.

Szötymörgős, borongós reggelre ébredünk; de lelkesedésünknek semmi sem szabhat határt! Olyan vidékre kirándulunk ez alkalommal, amely ugyan kevésbé ismert, de annál több kincset rejt.

Paks - Atomenergetikai Múzeum (fotó: Sáfrány Szilvia)

Az első, kötelező látnivaló az Atomenergetikai Múzeum. Miután átjutottunk a szigorú biztonsági ellenőrzésen, Ruff Ferenc vár minket a fogadótérben. Alig néhány perc, és eszünkbe sem jut, hogy "kötelező", vagy "fizika óra", annyira magával ragad vezetőnk előadása, munkájának határtalan szeretete. A 2000 négyzetméteres(!) kiállítótér berendezései segítségével végre ténylegesen érhetővé válik a misztikum, hogy mit jelent a primer és a szekunder kör, és hogy működik a sugárkapu, a dózismérő, kik a blokkügyeletesek és az operátorok; egyáltalán mit jelent paksinak lenni és az atomerőműben dolgozni. Mintha egészen más világba lépne az ember; az ott töltött egy óra során legalábbis egy másik bolygón, egy csodálatos földöntúli utazáson érezhettük magunkat.

Paks - Szentlélek templom (fotó: kincsestolnamegye.hu)

Buszunk Paks-Újvároson halad tovább. Tudták, hogy az atomerőmű építése idején mintegy 10.000 fővel nőtt az egykori mezőváros lélekszáma? Egész kis város épült fel a következő években, és itt állnak azóta is a 70-es években híressé/hírhedtté vált Tulipános-házak. A következő megálló az újvárosi Szentlélek templom, amelyet Makovecz Imre tervezett. A templom a karcsú, tűhegyes csúcsban végződő tetőzetével, ívelt kapubejáratával, egyéni stílusával hírnevet szerzett a városnak és tervezőjének is.

Paks - Agricum - Spájz - termelők és kreatívok vására (fotó: Agricum facebook oldala)

Ha Paks belvárosában járunk, feltétlenül látogassunk el a város helyi termék boltjába, a paksi Agricumba. A Szent István téri kisboltban mennyei finomságokat találunk a megye minden szegletéből. Ebben az épületben működik a városi információs iroda is, és itt rendezik meg havonta az egyre nagyobb hírnévnek örvendő Spájz elnevezésű termelők és kreatívok vásárát is, ahol nemcsak a termékeket saját kezűleg előállító termelőkkel találkozhatunk, a vásárhoz általában kézműves foglalkozás és játszóház is társul.

Szeptember végén mindenképpen Pakson a helyünk! Felújítják ugyanis a település egyik emblematikus épületét, a Deák Házat. A régi postaállomás épületében szeptember 24-étől időszaki, a Deák Házban pedig állandó tárlatok kapnak majd helyet. Ugyanitt nyílik a klímatörténeti múzeum, ahol a paksi löszfal elemzésein keresztül ismerhetünk meg a klímaváltozás hatásaival.

A paksi Sárgödör tér esőben is gyönyörű (fotó: Sáfrány Szilvia)

Itthon a Dél-Dunántúlon borban erősek vagyunk. De még milyen erősek! A Villány-Siklósi Borút mellett szánjunk egy kis időt a Tolnai borvidékre is. Paks egyik ékköve egy kis pincefalu a város közepén. Az egyedülálló hangulatú Sárgödör teret az elmúlt századokat idéző szorosan egymás mellé-mögé épült 66 présház veszi körül, melyek a fesztiválok alatt nyitva állnak a vendégek előtt, és lehetőséget biztosítanak a pincében érlelődő borok kóstolására.

A csodálatos Györkönyi Pincefalu (fotó: Sáfrány Szilvia)

Ennél is több pincére vágyunk? Akkor irány Györköny! Ilyen hatalmas, és ennyire gyönyörűen karban tartott pincefalut elvétve találni a vidéken. A györkönyi pincefaluban 310 présház vár megtekintésre. A pincefalu főterén boros rendezvényeket, gasztronómiai vigasságokat, fafaragó táborokat, tánctáborokat rendeznek. S ha ez még nem lenne elég; találunk olyan pincészetet is, ahol a tulajdonos, ha a vendég úgy kívánja, veterán motorkerékpárokon viszi körbe a présházak mentén...

Kultúra, kikapcsolódás, fesztivál, bor, helyi ételek... mikor indulunk?

Ugyan még csak hétfő van, de nem árt időben tájékozódni, milyen programok várnak ránk a hétvégén, ha dél felé vesszük az irányt.

Atomfutás Pakosn - 2014. szeptember 3.

Alig két hónapja, hogy a jubileumi Zrínyi Év kapcsán Szigetváron megrendezték az első nagyközönségi fesztivált - I. Zrínyi Fesztivál - , máris itt a következő!

Magyar csapatok gyülekezője (fotó: Szigetvári "Zrínyi 1566" Turisztikai Egyesület)

A Végvári Vigadalom július 22-én, pénteken délben, a nándorfehérvári csata tiszteletére díszlövéssel kezdődik, amelyet késő délutántól három helyszínen, a Várban, annak nyugati oldalán, és a kisváros főterén, a Zrínyi téren igazi Zrínyi korabeli forgatag követ: lesz történelmi katonai tábor hagyományőrző csapatokkal, este héttől felvonulás és seregszemle török portyával, hódoltatással, bajviadallal és összecsapással.

Este nyolckor a várban török kávészeánsz és rabvásár várja a nagyérdeműt. Itt maga Ali pasa fogadja vendégeket szépséges rabnőivel, akik táncukkal minden járókelőt ámulatba ejtenek. A napot a Magyar Tekerőzenekar koncertje zárja.

Ali pasa a Zrínyi téren (fotó: Szigetvári "Zrínyi 1566" Turisztikai Egyesület)

Július 23-án, szombaton aztán már kora reggeltől indul az időutazás: tábori mustra, seregszemle, kilenc órától tűzfegyverek próbája, lőfegyverek és ágyúk bemutatása, majd viselet- és fegyverbemutató színesítik a délelőttöt.

A felvonulás természetesen ezen a napon sem maradhat el: délután háromkor a lovaké és a sólymoké a főszerep. Lesz török portya, ostromjáték, devsirme szedés, lányszöktetés is.

Végvári hétköznapok (fotó: Szigetvári "Zrínyi 1566" Turisztikai Egyesület)

A történelmi hangulatról a fesztivál mindkét napján népi játékok, kézműves- és helyi termék vásár, batyus- és pokrócos piknik, és természetesen Ali pasa háreme gondoskodik.

Nincs más hátra hát: fegyvereket felcsatolni, úti batyut összecsomagolni, és a hétvégén irány Szigetvár!

További információ a programokról <<<ITT>>>

Ahová a nap is mosolyogni jár...

Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy egy viharos éjszaka, és egy esős út után hét ágra süt a nap, mire az Igali Gyógyfürdőben tett látogatás után csapatunk a Desedára ér.

Magyarország leghosszabb mesterséges tava, a 8 km hosszú, 26 km kerületű Deseda (fotó: Bencze Szabina)

Ezt a "furcsa nevű tavat" egyre többen keresik fel, és nemcsak az itt lakók. A Fekete István Látogatóközpontban található kiállításra nemcsak mondják, valóban interaktív: bemászhatunk a rókalyukba, tapintás segítségével megismerkedhetünk az itt élő állatok bundájának "puhaságával", és megsimogathatjuk a mókust is. Csak fel ne ébresszük!
A tó körül tizennégy kilométernyi kiépített kerékpárút van, amin végigsétálhatunk (vagy a vasemberek akár futhatnak is), de drótszamarakat is bérelhetünk. Ezen felül testközelből megfigyelhetjük a Deseda madárvilágát a madármegfigyelő házikóból egy speciális detektív üvegen keresztül, megismerhetjük a leggyakoribb szitakötőfajokat a szitakötő házban, a béka- és teknős lesnél pedig a vízpartok kis lakóinak életébe nyerhetünk betekintést. Az egyik legnépszerűbb program pedig minden bizonnyal a csónakázás és a hajózás!

A vizes programok után irány Kaposvár!

Sétáló utca Kaposváron (fotó: Sáfrány Szilvia)

"Az ország legszebb főtere, főutcája" rangos címet viselő megyeszékhely méltán nyerte el 2010-ben a Virágos Magyarországért környezetszépítő verseny díját. Ha szeretnénk alaposan megismerni ezt a gyönyörű, szecessziós épületeitől egyedülálló hangulatú várost, mindenképpen keressük fel a helyi Tourinform irodát, és Kaposvár egyik "arcát", Máyerné Bocska Ágnest, akinek a kalauzolásában olyan titkokat is megismerhetünk, amelyek az útikalauzokban biztosan nem szerepelnek: hogy mi közük van az orosz katonáknak a Városháza főbejáratához, ki volt Rigó Jancsi és hogy lett belőle a sütemény, vagy mitől lett Kaposvár és környéke az "Ország legakadálymentesebb desztinációja"? Bizony, sok-sok kitüntető címmel és még annál is több értékkel büszkélkedhet a város!

Ahogy a kaposváriak emlegetik: a Róma-villa (fotó: Sáfrány Szilvia)

Kaposvár Rippl-Rónai városa. A belvárosi séta után mindenképpen tegyünk egy kis kitérőt a Róma-hegyen álló Rippl-Rónai villába. A 2013-ban "Az év kiállítása" címet nyert Andrássy-ebédlő (igen, egy újabb cím) megtekintése már megér egy misét, hát még a fürdőszoba és konyha nélküli villa - Rippl-Rónai egykori otthona -, és a festőművész életének rejtelmei! Hallottak már Lazarinrról? Anelláról? És Zorkáról? Csak annyit mondhatok, hogy nem véletlenül mondják, hogy minden sikeres férfi mögött egy nő áll...

Zselici csillagos égbolt (fotó: SEFAG Zrt. Zselici Csillagpark)

A kulturális kalandozások, pajzán történetek után irány a Zselic, és a 2015-ös év leginnovatívabb látogatóközpontja (Év ökoturisztikai létesítménye pályázat díjazottja), a Zselici Csillagpark. A nyüzsgő várostól alig negyed órányi autóútra, az erdő közepén találjuk a világszerte egyedi értéket képviselő csillagparkot, amely Európában elsőként nyerte el az elismerést, és mára a területen egy minden, a mai kor látogatói igényeinek megfelelő komplexum áll a vendégek rendelkezésére akkor is, ha éppen felhős az ég, és nem süt a nap, vagy nem láthatók a csillagok. Tudták, hogy amíg a városban jó, ha 100-200 csillagot látunk az égen, addig a Zselicben legalább kétezret? Ki tudja pontosan, mi a Tejút? És az állatövi csillagjegyek? A csillapíthatatlan tudásszomj enyhítésére a lehető legjobb megoldás az éjszakai csillagtúrák egyike, vagy a csillagpark Planetáriuma, ahol a nyitva tartási időszak alatt bármely napszakban elmerülhetünk a csillagászat tudományában.

Szarvasok Bőszénfán (fotó: Kurilla Annamária)

Gizi, Bori, Pötyi, Panni, Nelli...nem, ők nem a kiránduló csapat hölgytagjai, hanem a Bőszénfai Szarvasfarm simogatható szarvasünői. S hogy miért nem mondtam egyetlen fiúnevet sem? Ez igazán "egyszerű": mert a szarvasbikákat nem szabad megszelidíteni. Ugyanis, ha így teszünk, akkor azok párzási időszakban az embert is vetélytársnak tekintik, ami egy agancsos esetében nem is olyan egyszerű eset!

A hangulatos zselici dombok között fekvő 1.200 hektáros (!) birtokon eme kellemes foglalatosság mellett láthatunk még vaddisznót, mufflont, de pávát és emut is! Nem érdemes kihagyni a hajdani magtárépületben berendezett trófeakiállítást és a Zselicvad Étterem kínálta ínyenckedést sem.

És a Zselici csodáknak még koránt sincs vége! Nem meséltem még a patcai Katica Tanyáról, és a Szennai Skanzenről sem! De az már egy másik kirándulás...