Hétvégén átadták a mintegy 700 millió forintból épült Busóudvart Mohácson, amely a busójárás hangulatából ad ízelítőt a látogatóknak. Az egy év alatt felépült U-alakú, árkádokkal szegélyezett múzeumban busóöltözékek, a hagyományőrzők által használt kellékek, a busók máglyája és annak égését szimbolizáló fényjáték látható.
Az épületben ezenkívül helyett kapott egyediruha-, kerámia- és busóöltözék-készítő, maszkfaragó látványműhelye, továbbá egy étterem és kávézó is. Az ingatlan udvarán Trischler Ferenc szobrászművész busó-szoborcsoportja látható.
A 2009-ben a világ szellemi kulturális örökségének listájára felkerült népszokás Magyarország legnagyobb farsangi fesztiválja, s egyik legnagyobb folklóreseménye. Mivel a busójárás a város legnagyobb hazai és nemzetközi reklámhordozója is egyben, és jelentősen hozzájárul Mohács turisztikai vonzerejének növeléséhez, ezért is fontos, hogy azok is megismerkedhessenek vele, akik nem tudnak a fesztivál idején Mohácsra jönni.
A Busóudvar megnyitásához kapcsolódóan szombaton délután a helyszínen néptánccsoportok, népi együttesek szórakoztatták a látogatókat. A mohácsi sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból. A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt, valamint a turistákat.