Nem túlzás azt állítani, hogy Kovács Sándor, a Fabro Pince tulajdonosa alaposan felkavarta az állóvizet a paksi Sárgödör téren és környékén. Bár a település hagyományosan a halászatról volt ismert, a földrajzi adottságai kedveztek a szőlőtermesztésnek és a borkészítésnek is.
Az 1700-as években ide települt németek éltek is a lehetőséggel, a múlt század elején negyven paksi borásznak volt borkimérése Pesten, az ő munkájuk szakadt meg és tűnt el - igaz nem nyomtalanul - a második világháborút követően, és ezt a részben hagyományt, másfelől nagyon is sikeres gazdasági tevékenységet kívánta folytatni és újjáéleszteni a Kovács család 2009-ben.
A sikeres vállalkozó és ismert lokálpatrióta Kovács Sándor belefogott két Sárgödör téri pince-présház megvásárlásába, összenyitásába és felújításába, a legmodernebb követelményeknek is eleget téve. A présházak kívülről a hagyományos sváb stílust őrzik, a pince azonban inkább a szekszárdi bazilika szerű, téglaboltozatos csodákra emlékeztet, igazi mediterrán hangulattal lepi meg a látogatót. Ez utóbbi nem is meglepő, hiszen a tulajdonost erős érzelmi szálak fűzik Itáliához, innen ered a névválasztás is (a fabro olaszul annyit tesz, kovács), miután egy másik Kovács család már régóta tevékenykedett egy szomszédos présházban.
A szőlők szinte teljesen a város környékéről származnak, van három és fél hektár saját termőterület, ahol merlot, kékfrankos és zweigelt zöldell, de a cabernet sauvignont, chardonnay-t és a cserszegi fűszerest is a paksi Sánc-hegy fantasztikus terroirjáról vásárolják fel a boraikhoz. További két és fél hektár áll készenlétben a telepítésre, épp a talajvizsgálatok folynak, hogy a leginkább ideillő szőlőfajtát találhassák meg. A pincében a hordók mellett bortrezor és étterem is működik, így nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy a Fabro Pince már több egy egyszerű megállónál. Profi, mégis családias, vendégmarasztaló hely a szó legjobb értelmében.
(Forrás: www.elitbor.hu)
Látványos szakaszához érkezett a mintegy száz éve létesített, és több mint három évtizede országos védelem alatt álló pécsi Pintér-kert rekonstrukciója. A hazánkban is egyedülállónak számító botanikus-kert Pécs újabb turistacsalogató helyszíne lehet a teljes megújulását követően.
Az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program pályázatán elnyert 60,6 millió forint pályázati forrás felhasználásával végbemenő fejlesztések során tavaly elkészült a kert száz évvel ezelőtti stílust idéző kerítése, megtörtént a tavak szigetelése és a kert rendezése, az elöregedett, tájidegen fák és cserjék lecserélése. A 2013 őszéig tartó munkálatok részeként sétányok, pihenő- és kilátópontok jönnek létre, megújulnak a halak és mocsári teknősök lakta medencék, valamint egy illatkertet is létrehoznak, amelynek élénk színű és erős illatú növényei a gyengén-látóknak és a vakoknak is élvezetessé teszik a látogatást a kertben.
A sziklákon vezető tettyei turistaút alatt elterülő, Pintér János banktisztviselő által 1926-tól létrehozott a Duna-Dráva Nemzeti Park kezelésében lévő arborétum rekonstrukciós munkái lassan a befejeződnek. Az elnyert hatvanmillió forintos uniós forrás felhasználásával mára elkészült az új kerítés, megújultak a kerti tavak, kilátópavilon épült, s már folyik a sétányok, lépcsők felújítása is.
A kert legnagyobb értékei az orchideafélék családjába tartozó majomkosbor, szarvasbangó és fehér madársisak, de megtalálhatók itt a Mecsek déli oldalainak őshonos növényfajai is, szubmediterrán és mediterrán jellegű növények társaságában. Gyakori a kertben a molyhos tölgy, a mediterrán növényzethez tartozik a babérszuhar, a júdásfa, a fügefa és a gránátalma. Májusban, virágzáskor gyönyörű a kert fás bazsarózsa gyűjteménye.
2013. május 11-én, szombaton sok élményt ígérő programokkal várják a gemenci erdőgazdaság ökoturisztikai központjában, Pörbölyön a madarak és az erdők iránt érdeklődőket. 
A nemzetközi világnapon bárki részt vehet madárhálózáson- és gyűrűzésen a közeli erdőben, megismerheti a gemenci erdő madárvonulásban betöltött szerepét is. Az Ökoturisztikai Központ parkjában egy séta során megtekinthetők az elhelyezett madárodúk, ahol szakvezető segítségével megismerkedhetnek a résztvevők az ott fészkelő madárfajokkal. A megjelentek mikroszkóp és nagyító segítségével részletesen is megvizsgálhatják az elhullajtott tollakat, madárköpeteket. A természetfilm-készítés után érdeklődők a már több mint egy éve a „Gemenc az utolsó ártéri vadon” című filmet forgató stáb egyik operatőrének, Barkúti Balázsnak az előadását hallgathatják meg. Így megismerkedhetnek a természetfilm-készítés titkaival, valamint azzal a háttérmunkával, melynek eredményeképpen tavasz óta webkamerák segítségével az interneten bárki megfigyelheti a keselyűsi fekete gólya fészkét. A legkisebbeket pedig kézműves foglalkozás várja. A programok megvalósításban részt vesznek a Gemenc Zrt., a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Duna-Dráva Nemzeti Park és a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai..jpg)
RÉSZLETES PROGRAM
Május 9-11.
Sáros túrabakancs nem kötelező, de megengedett!
Ami nemcsak azért jó, mert munkaszüneti nap, hanem mert végre itt a nyár és ezzel együtt egy egész regimentnyi szabadtéri program a régióban!