Ne ijedjenek meg, fiatalemberek! Szó sincs arról, hogy Pécsváradon a szerelmet pénzért vesztegetnék. Ellenben alkalom az ismerkedésre, barátságkötésre, szerelemébresztésre. A leányvásár, ez a több évszázadra visszanyúló, szép szokás az őszi termény betakarítások utáni időszakban a fiatalok ismerkedési eseménye volt, felvonulással, gesztenyesütéssel, újbor kóstolással, bállal.
Ezt elevenítik fel a pécsváradiak évről évre, - idén október 19. és 21. között. Megtelik élettel a város főutcája, a térség népviseletbe öltözött folklór csoportjai zenélnek, táncolnak. A régió hagyományőrző kézműveseinek kirakodóvásárán érdemes a helyi különlegességeket keresni, mint amilyen például a szomszédos Zengővárkonyban készülő bodor vászon. A díszes mézeskalács szívek egy szemérmesebb korban a ki nem mondott szavak helyett beszéltek.
Ha itt járnak, szánjanak időt az államalapítás korában alapított monostor várra is. Nem csak az ország legrégebbi freskó részletét találhatják itt, az altemplomban, de nagy élmény meghallgatni a várbaráti kör önkéntes idegenvezetőinek interpretálásában a vár (magyar történelem órának is beillő) históriáját. Szép időben innen alig másfél óra séta a Zengő, a Mecsek legmagasabb csúcsa, ahonnan pazar a panoráma. Aki gyerekeinek igazán nagy kalandot, meglepetést szeretne szerezni, jelentkezzen be a várban íjászatra. A helyi, közel száztagú íjász kör vezetője már négy éves kortól szerez feledhetetlen élményeket saját készítésű, a legkülönbözőbb méretű és erősségű íjaival.
Autón, gyalog, vagy kerékpáron is szép kirándulás a szomszédos Zengővárkony, ami nem csak gyönyörű református templomáról, Fülep Lajos emlékszobájáról, szebb napokat látott szelíd gesztenyéséről és benne Rockenbauer Pál sírjáról híres, hanem 2007-ben „Az év vendégbarát múzeuma” címet is elnyert Míves Tojásgyűjteményéről, élő szövőműhelyként is működő tájházáról és idén 20 éves Szalma Kincstáráról. Aki becsüli a kézműves alkotásokat, innen élményekkel telve fog távozni: 19 ország számos tájegységének míves tojásait, és 15 ország szalmából készült mestermunkáit ismerheti meg.
Programok:
Október 18. csütörtök
Német emlékkő koszorúzási ünnepsége, Külsheimi vendégekkel
Október 19. péntek
17.00 óra „Pécsváradi Leányvásár viseletei régen és ma” kiállítás megnyitója
Megnyitja: Dr. Andrásfalvy Bertalan
Megtekinthető november 10-ig a művelődési ház nyitva tartási idejében.
Október 20. szombat
9.00 óra Pécsváradi Városi Fúvószenekar csalogatója a város terein
13.00 órakor köszöntőt mond dr. Bíró Ferenc, Pécsvárad Város Polgármestere
A rendezvényt megnyitja Horváth Zoltán országgyűlési képviselő
„Ízek tere – Borok tára” a Szentháromság téren közben helyi és vendég amatőr együttesek bemutatói a téren felállított színpadon
15.00 órakor Lúdas Matyi a BM EGYMI Pécsváradi tagintézménye tanulóinak előadása
A műsorban fellépnek pécsváradi csoportok
(FORDAN Pécsváradi Csoportja, Eurodance Pécsváradi Csoportja, Ritmus és Mozgás Szakkör, KJ ÁMK Német Nemzetiségi Óvodája, THAI BOX bemutató, Zengő-Várad Zenekar)
Este táncház az alábbi zenekarok közreműködésével: Köpűfa, Üzenet a kertből
Október 21. vasárnap
9.30 óra Pécsváradi Ifjúsági Zenekar csalogatója
10.00 órakor Menettánc a Szentháromság térről
10.15 órakor „Szerelem-ébresztő” az Európa téren
10.30 órától Fellépnek Báta, Buzsák, Decs, Izmény, Himesháza Pécsvárad, Pörböly, Véménd, Zengővárkony települések hagyományőrző népi együttesei és dalkörei a művelődési központ előtti és a Szentháromság téren
11.00 órakor Vitéz László és az ördögök vásári bábjáték a Fabula Bábszínház (Budapest) előadásában
15.00 óra Leányvásár Szépe és Legszebb párja választás
Sárközi össztánc
16.00 órakor ZENGŐ-REZEK a környék fúvószenészeiből alakult 100 tagú zenekar műsora
18.00 óra Gála
21.00 órakor Leányvásári bál (zenél: Harold zenekar)
Belépő:
21.00-22.00 óráig 1.000 Ft
22.00-23.00 óráig 1.500 Ft
23.00-03.00 óráig 2.000 Ft
Színes vásári szőttes:
„Ízek tere – Borok tára” a Szentháromság téren közben helyi és vendég amatőr együttesek bemutatói a téren felállított színpadon
Kísérő programok mindkét nap:
Kézműves bemutatók és foglalkozások az uszoda folyosón
Az őszi Gemencben rengeteg ideális helyszínt találunk a természetfotózásra. Védett erdőrészletek, csodálatos és különleges természeti formák fedik fel őszi pompájukat mindazok előtt, akik részt vesznek 2012. október 13-án Pörbölyön, a Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központja által szervezett, egy teljes napot átölelő, természetfotós rendezvényen. A 12.00-kor kezdődő rendezvényen először a természetfotózás eszközeiről, módszereiről hallgathatnak előadást az érdeklődők Krizák István természetfotóstól, majd a Gemenci Erdei Vasút szerelvényével a Bárkarakodó rétig utaznak, ahol terepi program keretében bejárják környékbeli tavakat, holtágakat, fokokat és réteket. A terepi program után utaznak vissza a résztvevők Pörbölyre, ahol megtörténik a kirándulás során készített fotók vetítése és értékelése, a friss élmények és tapasztalatok cseréje. A rendezvényen előzetes jelentkezés után lehet részt venni.
A közép- és délnémet nyelvterületek lakóinak jellegzetes tésztaétele a Hefeknödel, szószerinti fordításban ’élesztős gombóc’. Elnevezése, elkészítési módja és felhasználása tájanként változó. Igy pl. Hessenben, mindenekelőtt Fulda környékén és a Rhön-hegységben, amely átnyúlik Thüringia déli és Bajorország északi részére is (Würzburg irányába), Hefeknödel és Hefeklöße néven ismert. A hagyományos változatát itt általában cukor nélkül készítik, gőzön főzik, főtt szárított gyümölccsel, kompóttal vagy szilvalekvárral főételként tálalják (Baumgart 1990: 59-60, Scherenberg-Stier 1994: 97). Heidelbergben és környékén a gőzgombóc neve Dampfnudel és édes kelt tészta az alapanyaga; tálalás előtt vanília- vagy csokoládésodóval öntik le és általában desszertként fogyasztják. Ausztriában Germknödel (Germ = élesztő) néven ismert az étel, gőzben vagy forró vízben főzik ki, szilvalekvárral töltik és fogyasztás előtt a gombócokat vanília öntettel vagy olvasztott vajjal öntik le és porcukros mákkal hintik meg a tetejét. Főételként és desszertként is kínálják (Pohl 2008: 43). 
Geresdlakon és a környező településeken a gőzgombóc hagyományos, gőzön főtt és főtt szárított gyümölccsel vagy az ebből készült mártással fogyasztott változata megegyezik a hesseni Fulda város környékén és a tőle délkeletre fekvő Rhön-hegységben még ma is ismert régebbi változatával. Ez nyilván nem a véletlennek köszönhető. Nyelvjárási, néprajzi és településtörténeti kutatásokból is ismert (Wild 2003: 14 ff., Wild 1996: 7-10, Seewann 2012: 120-126), hogy a Fulda környékéről és a Rhönből a 18. században érkezett német telepesek a Mohács és Pécs közötti térség mintegy 25 falvában találtak új hazát, így Geresdlakon is. Ők a Fuldai Apátság területéről jöttek, ezért az elnevezésük Stift Fuldaer, vagyis ’Fuldai Apátságiak’. A kifejezés német nyelvjárási megfelelője, a Stiffoller elnevezés, a mai napig megőrződött (szalámi specialitásuk neve Stiffollder, azaz ’stifolder’).
alkalommal kerül megrendezésre, egyre nagyobb látogatottsággal. Ez a nagyszabású rendezvény remek lehetőség, hogy Geresdlakon fennmaradjon a gőzgombóc, mint hagyományos sváb étel elkészítésének tudománya, valamint a fiatal korosztály képviselői is kedvet kapjanak arra, hogy megtanulják az idősebbektől a fortélyokat. A fesztiválra az ország minden tájáról érkeztek látogatók, valamint rendszeres vendégek a település osztrák és finn testvértelepülésének képviselői, akik minden évben részt vesznek a gőzgombóc készítő versenyben is.